Böjt - nemcsak húsvét előtt

A tavasz beköszöntével életre kel a természet. Mi magunk is testi-lelki megújulásra vágyunk.

Az egyre hosszabbodó nappalok visszahozzák aktivitásunkat. Környezetünkben mégis akad olyan, akit viszont „tavaszi fáradság” gyötör. Ennek általános oka lehet a fokozott lelki stressz, a mozgásszegény életmód, a kiürülő vitaminháztartás, a téli, nehezebb ételek fogyasztásával lerakódott méreganyagok mennyisége. A testi-lelki megtisztulás évezredes gyakorlata a böjt.

Az idén február 22-én, szerdán kezdődött a nagyböjt időszaka. Valamikor az ezt megelőző szombat estétől húshagyó kedd éjfélig tartó időszakot nevezték farsang farkának, a hét hátralévő része volt a „csonkahét”. A húshagyó kedd mozgó ünnep, a farsang utolsó napja. Nevét onnan kapta, hogy régen a másnapján - hamvazó szerdán - kezdődő negyvennapos húsvéti böjti időszak teljes hústilalommal járt. Hamvazó szerda nevének eredete: az őskeresztények vezeklésként hamuval szórták be a fejüket. A XII. századtól általános egyházi szertartássá vált a „hamvazkodás”. A templomban azt a hamut használták erre a célra, amelyet az előző évi szentelt barka elégetéséből kaptak. Mise előtt a pap megszentelte a hamut, majd az eléje járuló hívek homlokát megkente vele következő mondattal kísérve „Emlékezzél meg ember, hogy porból lettél és porrá leszel.”

Európában a hústól való tartózkodást – mint az üdvözülés legbiztosabb módszerét – kezdetben csak a szerzetesek gyakorolták. Eleinte válaszul a középkori világi hatalmak dőzsölésére, később az egyházi regulákat követve. És minél inkább terjedt a keresztény szellem Európában, annál általánosabbá vált a böjt a társadalom minden rétegében. Jóval több hústalan napot írt elő, mint napjainkban: minden péntek, szerda, szombat hústalan napnak számított. A kántorböjtön kívül volt még adventi böjt, nagyböjt és a hivatalos egyházi ünnepek előestéje. Így az év csaknem fele, 166 nap böjti időszak lett, és ennek betartását szigorúan ellenőrizték. A történészek szerint attól fogva, hogy a magyarságot keresztény vallásra térítették, az állam és az egyház keményen megtartatta a böjtnapokat. Arról, hogy őseink életében a böjtnek fontos szerepe volt két régi hónapnevünk is tanúskodik: - a böjtelő (február) és a böjtmás (március) hava. A negyvennapos nagyböjtben még tojást, tejet sem fogyasztottak. Szent István úgy törvénykezett, hogy az, aki megszegi a böjtöt (tehát pénteken húst és bort fogyaszt), egy héti elzárással bűnhődjék. Európa-szerte a jómódú világiak körében is komolyan vették a böjtöt. Húst, tejet, tojást, baromfit ők sem ehettek, viszont babot, borsót és halat igen. A böjt ilyen értelmezésének jelentős szerepe volt abban, hogy a húsevés mellett létrejöjjön a halevés kultúrája. A II. vatikáni zsinat (1962–65) a római katolikusok böjti előírásainak nagy részét törölte, hogy a vallásgyakorlás ne követeljen nagy lemondást a hívektől - ezzel az intézményesített hit lényege kérdőjelezhető meg - csak a hamvazó- szerdát és a nagypénteket tették kötelező böjtnappá. A protestáns egyházak a hívek egyéni lelkiismeretére bízzák a böjt kérdését.

Napjainkban az egészséges életmód hívei között egyre többen böjtölnek.

„A böjt belső rendet teremt, segíti az egyéni út megtalálását és a lélek érési folyamatát, az egész emberre hat, lelkére, szellemére, minden egyes sejtjére.”

 A vízöntőkori spirituális gondolkodás terjedése szintén kedvez a böjt térhódításának.

A vallásos böjtben a lemondás mindig valamilyen spirituális jelentőséget kap, amely a legkülönbözőbb vallásokban megtalálható és mindig az istenséggel, szellemi világgal való kapcsolat építését is szolgálja. A böjt tehát fontos helyet foglal el a beavatási szertartásokban, a vallási rítusokban, mint az aszkézis, a tisztulás, a gyász, a könyörgés egyik kifejezési módja.

A keresztény egyházakra jellemző a böjtölés alapját a Biblia adja. Pontosabban az egyház meghatározza a böjt jelentését, célját és szabályozza gyakorlatát. Az imádsággal és az alamizsnával együtt a böjtöt azok közé a lényeges cselekedetek közé sorolja, amelyek kifejezik az embernek az Istennel szemben tanúsított alázatosságát, reménységét és szeretetét.

Az egyház gyakorlatában többször megjelenik a böjt. Ilyen a nagyböjt, ádventi böjt, szentségi böjt. Ezek közül a legismertebb a húsvét előtti időszakban nagyböjte. Ideje 40 nap, amely emlékeztet arra, hogy Mózes, Illés és Jézus 40 napig böjtölt a pusztában, a 40 szent szám, a Bibliában gyakori. A vízözönt megelőzően negyven napig ömlött az eső a földre. A választott nép negyven évig élt a pusztában. Mózes negyven napig tartózkodott a Sinai hegyen. Illés negyven napig vándorolt a Hórebig. Jónás negyven napos böjtöt hirdetett Ninivében. Nyilvános működésének kezdetén Jézus is negyven napig böjtölt. Föltámadása után negyven napig tartózkodik a földön.” (Valkó Ágnes)

 A különböző vallásoknál más-más böjtölési szokások alakultak ki. Az ókori Egyiptomból fennmaradt írásos emlékek már leírják a böjt tudatos használatát.
A böjt vallási ünnepekre való felkészülés eszközeként ismert volt a mexikói, perzsa, görög kultúrákban. Shánkácsária, Buddha és Mohamed, akik szintén próféták voltak, intenzív böjtélmények segítségével nyertek el sok fontos ismeretet.
 A zsidó vallásúak a bűnbánati és a gyásznapokon böjtölnek, és a szigorú böjti előírások alól csak az öregek, a betegek és a kisgyerekek mentesülhetnek. A muszlimok vallási szokásai közül talán leginkább a böjti hónapot a Ramadant ismerjük, ami a Hidzsra-naptár 9. hónapja. A Hidzsra-naptárnak az alapja a Hold Föld körüli keringése. Ez rövidebb a mi általunk használt napévnél, vagyis, attól az időtartamtól, amennyi idő alatt a Föld megkerüli a Napot. Ezért egy Hidzsra év kb. 10-11 nappal rövidebb a napévnél. A Hidzsra-naptárban a hónap elején az újhold utáni naptól, a következő újholdig tart egy holdhónap. Az iszlám vallás, öt alapvető törvényt ír elő, melyek közül az egyik a ramadán hónapi böjt (szaum). Ramadán havában napkeltétől napnyugtáig tilos enni, inni, dohányozni, és szexuális életet élni. Ennek a hónapnak igen nagy a jelentősége: a prófétai hagyomány szerint Allah ekkor küldte - Gábriel arkangyal közvetítéséve Mohamedhez - a szent könyvet, a Koránt. A Ramadán havi böjt alól mentesülnek a várandós nők, a gyermekek, a betegek. A böjtnek két lényeges célja van: az egyik cél, hogy a hívő bizonyítsa Allah előtt, hogy a lelke erős, és uralkodni tud érzékein. A másik, hogy a böjt alatt a jómódban élők is átérezzék a nincstelenek nélkülözéseit. Aki betartja a Korán böjtre vonatkozó előírásait, biztonságban érezheti magát, helyreállítja saját becsületét, és megszabadul a gonosz hajlamoktól. Ebben az évben október14. - november 12. között lesz a Ramadán hónapja.

A húsmentes étkezésnek, még ha csak egy napig tartjuk is, minden más módszernél hatékonyabb méregtelenítő hatása van. A hús fogyasztásából adódó gyakran túlzott fehérjebevitel nagyon megterheli emésztőrendszerünket, számtalan méreganyag halmozódik fel bennünk. Hogy ellensúlyozzuk a méreganyagok bejutását, tehermentesítő napokra van szükségünk. Ilyenkor igyunk sok ásványvizet, gyógyteát, frissen facsart gyümölcs és –zöldséglevet, csíraleveket. Ezek mind hatékonyabbá teszik a méregtelenítést. Kiürülnek a savas lerakódások, gyorsabban bomlanak a felesleges anyagok (cukor, zsír, fehérje), lassul az öregedési folyamat, megszépül a bőr. Aki böjtöl, annak szervezete megtisztul a salakanyagoktól, így javul a teljesítőképessége, életereje megsokszorozódik.

 Legismertebb böjtváltozatok:

- vízböjt:  csak ásványvíz, napi 2,5-3 1,
- teaböjt: ásványvíz, salaktalanító gyógytea, összesen napi 2,5-3 1,
- léböjt: forrásvíz, gyógytea, frissen préselt gyümölcslé, nyers zöldséglé

-nyákböjt: zabpehely, barnarizs, lenmag főzetéből

-tejsavókúra: 1,5-2 literfriss savó, ásványvíz, zöldségleves szűrve, gyógytea

Mielőtt kipróbálja a fenti öt variáció valamelyikét, keressen hozzá specialistát. Az orvosok és a természetgyógyászok között sokan rendelkeznek a szakszerű böjtvezetéshez megfelelő szakképzettséggel. Kérje ki tanácsukat!

Farsang II.

 A farsangi időszak eseményeinek említését a balázsolás egészségvarázsló rítusánál szakítottuk meg, idézve Babits Mihályt.

Február, böjtelő hava sok különleges szokást tartogatott a régi korok emberének. Vannak népek, aki a tavasz közeledtével emlékeznek meg halottaikról, a legtöbb tájon azonban vidám dolgokat tartogat a tavaszelő hónapja. Az újraéledő természetbe vetett hit, a hozzákapcsolódó rítusok évezredesek. Lényegük közös: az isten(ek) kegyeinek elnyerése az új tavaszhoz, az új kikelethez, a majdani új terméshez.

Babitstól, a XX. századból visszaugorva most egy másik kor magyar költőóriását, Csokonai Vitéz Mihályt (1773-1805) idézzük meg, aki a farsang egyik jellegzetes szokásának, a vénlánycsúfolónak állított míves irodalmi példát. Csokonai sajátos, sokoldalú költőként a felvilágosodás, a rokokó és a népiesség különlegesen egyedi ötvözetét hozta létre. Dorottya, vagyis a dámák diadalma a fársángon, (1798) vígeposza a farsangi idején játszódik vidéken.

"Dorottya a maga leánytársaival, a rövid fársáng és a kevés menyegző miatt, Carnevál és az ifjak ellen hadat indít, és mikor már őket szinte meggyőzte, Vénus a dámáknak minden kívánságokat megígérvén, emezek eránt megbékélteti."

"Az én szerzeményemnek interesszéje áll a nemzeti luxusnak és elkorcsosodásnak kigúnyolásában s ifjainknak és leányainknak csintalan, sőt sokszor pajzán múlatságaiknak megbűntetésében." (Előbeszéd)

"Éneklem a Fársáng napjait s Dorottyát,

Ki látván a dámák bajos állapotját,

Carnevál s az ifjak ellen feltámada,

S diadalmat is nyert pártára únt hada.

Olly lármát, zerdűlést, viadalt beszéllek,

Amillyet nem láttam, miolta csak élek,

Amillyet nem említ semmi istória,

Meg nem merne tenni maga a francia:

Miként insurgála amazon módjára

Egy nagy dámatábor Carnevál hadára.

Vajha méltóképpen le tudnám rajzolni,

Millyen vitézséggel tudtak ők harcolni,

S miket vittek véghez felforrott mérgekbe. -

Hát férhet illy harag angyali szívekbe?

Igazán, hogy minden századnak a végén

Nagy dolgok esnek meg a főld kerekségén!

Fársángi jó borral habzó butellia!

Mellytől a múzsákban gyúl a fántázia,

Te tőlts bé engemet élő spiritussal,

Hadd danoljak harcot én is Enniussal.

És te, Nanét, tőllem szívességgel vedd el,

Ha munkámnak becset szerzek szép neveddel:

Legalább, ha könyvem végig nem olvasod,

Megpróbálhat'd rajta frizérozó vasod.

Az örvendő Fársáng kiindúlt Budáról,

Túdósítást venni a magyar hazáról,

S lajistromba szedni az új menyecskéket,

Öszvejart sorjába minden vármegyéket."

Több tájon is szokás volt a vénlány-vénlegény csúfolás, nemcsak Somogyban, ahol Csokonai a "Furcsa vitézi versezet négy könyvben" megírása alatt tartózkodott. A népszokások egyik legismertebbje, különösen a Palócvidéken, a tuskóhúzás volt. A legények nagy zajjal húzták végig tuskókat az utcán, a vénlányok kapujához támasztották, s közben vaskos szöveget daloltak. A fiatal házasemberek vénlegény társaikat olykor tuskó elé kötötték, és ostorral hajtották végig a falu utcáin, csúfondáros énekekkel arra biztatva őket, hogy nősüljenek meg végre. Gyermekek, fiatalok jártak farsangi köszöntőket kántálni, adományokat gyűjteni, szőkicskézni. A 17. századi történeti forrásokban is találhatunk erre vonatkozó adatokat. A farsanghoz fűződő népszokások sok nép különböző, gyakran kegyetlennek, szinte gonosznak is mondható rítusainak emlékét őrzik. A kakasütés szokása (a kakas fejét egyszerűen letépték, vágták vagy leütötték) megtalálható Dél-Amerikában is. Magyarországra a németek közvetítéssel került. Ők talán a görögöktől vették át. A szokás a tyúk délkelet-ázsiai háziasításával egyidős lehet, talán mintegy 5000 éves.

A farsanggal kapcsolatos szavaink között is sok a jövevény: a farsang bajor-osztrák eredetű, a farsangi fánk szót az erdélyi szászoktól kölcsönöztük, ennek palóc megfelelőjét, a nálunk is gyakrabban használt pampuskát a szlovák nyelvből. A bál francia-német gyökerekkel bír. A benyomott közepű fánk pedig erős szimbólumként a szexualitással, a szüzességgel, a szűzhártyával. a kerekded női formákkal, a kerek világgal összefüggve, a tavasz új életet hozó jelképe volt. A karnevál szót Csokonai honosította meg azzal, hogy komikus eposzának főhősét Carneval-nak nevezte. A karnevál szót a nyelvészek egy része olasz eredetűnek véli: a legismertebb variáció szerint a karnevál jelentése "Hús (carne) , Isten veled! (vale). Egy másik, régebbi eredetre valló magyarázat szerint a karnevál szokása ugyan Velencéből terjedt el, de jóval előbbről, már a Kr. e. IV-I. századi venét néptől is maradtak fenn nyelvemlékek a szó egy változatát említve. Ezek alapján egyesek szerint: a karnevál szó jelentése a növekvő fényhez, a tavasz beköszöntéhez kapcsolódik: jelentése a "Napisten jön". A név eredete talán nekünk már nem is számít. A lényeg, hogy a hosszú sötét napok után az emberek világszerte a rituális maskarákkal, állat alakoskodással, felvonulással, rigmusokkal, mulatozással ünneplik a tavaszt, a természet újjáéledését. Az ógörögök Dionüszosznak áldoztak a tavasz elején, az ókori rómaiak a Lupercalia-ünnepeken kecskével, Faun jelképével hódoltak az isteneknek. A középkorban is tovább éltek ezek az álarcos, állatjelmezes felvonulások.

"A maszkba öltözött játékosok az ősök mitikus képviselői. " (Újváry Zoltán)

A reneszánszkori Firenzében a maszkabálok védnöke maga a városállam Medici-uralkodója volt.

A farsang utolsó napjai már a böjti előkészülettel telnek el. A böjtelő kifejezés erre utal. Mivel februárra is esik a böjti időszakból, mégpedig a böjt első időszaka, innen a hónap régi elnevezése: böjt elé hava, böjtelő. A március, a böjti második hónapja, a böjt más hava, régiesen böjtmás. A böjtelő vasárnapjainak nevei: hetvened-, hatvanad- illetve ötvenedvasárnap. "Görög katolikusoknál más böjti hagyományaik folytán hatvanadvasárnap a húshagyóvasárnap, az utána lévő héten már megkezdték az enyhébb böjtölést, amely a következő vajhagyóvasárnap múltán vált teljessé: a hús mellett semmiféle más állati terméket, így tejes ételeket, vajat, tojást sem fogyasztottak. A farsang utolsó csütörtöki napjának neve kövércsütörtök, de a moldvai csángók halottak húshagyata, halottak csetertekik néven is emlegetik. Ezen a napon jó ételeket szoktak főzni, fánkot sütnek, és este Isten nevében ajándékul adják a szegényeknek, akik imádkoznak a család halottaiért, de azért is, aki az ajándékot vitte. E szokás valaha általánosan elterjedt lehetett, de ahol már elfelejtették, ott az elnevezésnek más jelentést tulajdonítottak: ezen a napon jó zsírosan főznek, folyton esznek, mert úgy vélik, hogy csak így számíthatnak az új évben bő termésre, kövér disznóra. A farsangi időszak három utolsó napja a farsang farka, farsangháromnapok, háromnapok, illetve húshagyó, húshagyat, a legvidámabb, legzajosabb mulatságok ideje, mielőtt megkezdődik a negyvennapos böjt. Hamvazószerda a templomi hamvazásról kapta a nevét, de hívták böjtfőszerdának, böjtfogadószerdának is."

 A farsangi időszak egyik jeles napja, február 14. Bálint napja. A legenda szerint Bálint itáliai ókeresztény vértanú püspök volt, aki csodatévő képessége folytán, aki visszaadta egy pogány leány látását. A lelki betegek védőszentjeként is említik őt. Mielőtt 270. február 14-én mártírhalált halt, a leánynak egy üzenetet küldött: "A Te Valentinod". Az ünnep modern formája Angliából indult a XV. században, és a XIX. században már üdvözlőkártyákat is küldtek egymásnak az emberek ezen a napon.

A magyar néphit szerint a verebek ezen a napon választanak maguknak párt. A vidám, tavaszváró időszakban, a madarak párválasztásához hasonlóan, sok magányos emberi szív talál párra. Világszerte élnek "párosító", szerelmeseket összeboronáló, kapcsolatokat megerősítő népszokások. Legismertebb az utóbbi években már nálunk is népszerű Valentin napi ajándékozás.

Ez a nap ugyanakkor a keleti keresztény egyházban. Szent Cirill és Metód ünnepe.

A történet szerint Rasztiszláv morva fejedelem 862-ben Konstantinápolyból a szláv nyelvet ismerő misszionáriusokat kért. Az egyházfő két kiváló képességű thesszalonikéi testvért Konstantint - aki diakónus volt - , és Methodioszt, - a kisázsiai Olümposz-hegy egyik monostorának főnökét - választotta. Komoly feladat várt rájuk: a hittérítés mellett a morvákat el kellett látniuk a Szentírás és a liturgia szláv fordításaival és le kellett rakniuk a papság nevelésének alapjait. Konstantinak köszönhető a glagolita ábécét kialakítása. A később született, úgynevezett cirill írás, amely Konstantin későbbi szerzetesi nevével vált ismertté- (Kürillosz-Cirill) - valószínűleg Bulgáriában alakult ki, és Metód tanítványainak köszönhető, akik munkájukkal a görög írást igyekeztek a szláv nyelv fonetikai sajátosságaival egyeztetni.

Felhasznált irodalom: Új Ember 2001.február

Harmóniában a hormonokkal - ez fittség titka

Sokan nem tudják, hogy  az ideális súly megtartása vagy - túlsúly esetén - annak megszerzése nem mindenkinél ugyanazokkal az eszközökkel érhető el. A mozgást valóban semmi nem pótolja, de ugyanolyan fontos az örökölt testalkatnak megfelelően összeállított étrend, amelynek logikája, megértése  mindenki számára egyszerű. Betartása és a szükséges gondolkodásbeli és életmódváltás is bárki számára lehetséges, akinek egy kicsit is fontos az egészsége.

Gyere hozzánk, ha szakszerű segítséget szeretnél a tavaszi alakformáláshoz.

- ha szeretnél 40 nap alatt megújulni,

- ha néhány képzetlen, magát edzőnek nevező, de tartósan túlsúlyos "zumba" előtáncos  óráján csak ízületeid koptak a  centik nem,

- ha eleged van a kampányfogyókúrákból, amik csak arra jók, hogy fölborítsák a hormonháztartásodat,

- ha nem tudod, hogy miért nem fogysz, "pedig alig" eszel,

- ha eleged van a drága, titokzatos, csoda fogyasztószerekből és az olcsó, de puffasztó káposztalevesből,

- ha eleged van az ostoba női magazinok "sztárdiétáiból",

- ha nem tudod, mi az az elválasztásos étrend,

- ha szeretnéd, hogy a jókedved és az életerőd is megmaradjon és a kilók, centi pedig fogyjanak.

Állapotfelméréssel induló személyre szabott étrendi tanácsadás és otthoni mozgásprogram összeállítása a bérlethez díjmentes. A bérlet tartalmaz 8 db méregtelenítő, lazító masszázst és korlátlan részvételt csoportos gerinc- és ízületbarát mozgásórákon a vásárlástól számított 40 napon belül.

Ára: 26.000Ft

Tel: 20 4904080