Böjt - nemcsak húsvét előtt

A tavasz beköszöntével életre kel a természet. Mi magunk is testi-lelki megújulásra vágyunk.

Az egyre hosszabbodó nappalok visszahozzák aktivitásunkat. Környezetünkben mégis akad olyan, akit viszont „tavaszi fáradság” gyötör. Ennek általános oka lehet a fokozott lelki stressz, a mozgásszegény életmód, a kiürülő vitaminháztartás, a téli, nehezebb ételek fogyasztásával lerakódott méreganyagok mennyisége. A testi-lelki megtisztulás évezredes gyakorlata a böjt.

Az idén február 22-én, szerdán kezdődött a nagyböjt időszaka. Valamikor az ezt megelőző szombat estétől húshagyó kedd éjfélig tartó időszakot nevezték farsang farkának, a hét hátralévő része volt a „csonkahét”. A húshagyó kedd mozgó ünnep, a farsang utolsó napja. Nevét onnan kapta, hogy régen a másnapján - hamvazó szerdán - kezdődő negyvennapos húsvéti böjti időszak teljes hústilalommal járt. Hamvazó szerda nevének eredete: az őskeresztények vezeklésként hamuval szórták be a fejüket. A XII. századtól általános egyházi szertartássá vált a „hamvazkodás”. A templomban azt a hamut használták erre a célra, amelyet az előző évi szentelt barka elégetéséből kaptak. Mise előtt a pap megszentelte a hamut, majd az eléje járuló hívek homlokát megkente vele következő mondattal kísérve „Emlékezzél meg ember, hogy porból lettél és porrá leszel.”

Európában a hústól való tartózkodást – mint az üdvözülés legbiztosabb módszerét – kezdetben csak a szerzetesek gyakorolták. Eleinte válaszul a középkori világi hatalmak dőzsölésére, később az egyházi regulákat követve. És minél inkább terjedt a keresztény szellem Európában, annál általánosabbá vált a böjt a társadalom minden rétegében. Jóval több hústalan napot írt elő, mint napjainkban: minden péntek, szerda, szombat hústalan napnak számított. A kántorböjtön kívül volt még adventi böjt, nagyböjt és a hivatalos egyházi ünnepek előestéje. Így az év csaknem fele, 166 nap böjti időszak lett, és ennek betartását szigorúan ellenőrizték. A történészek szerint attól fogva, hogy a magyarságot keresztény vallásra térítették, az állam és az egyház keményen megtartatta a böjtnapokat. Arról, hogy őseink életében a böjtnek fontos szerepe volt két régi hónapnevünk is tanúskodik: - a böjtelő (február) és a böjtmás (március) hava. A negyvennapos nagyböjtben még tojást, tejet sem fogyasztottak. Szent István úgy törvénykezett, hogy az, aki megszegi a böjtöt (tehát pénteken húst és bort fogyaszt), egy héti elzárással bűnhődjék. Európa-szerte a jómódú világiak körében is komolyan vették a böjtöt. Húst, tejet, tojást, baromfit ők sem ehettek, viszont babot, borsót és halat igen. A böjt ilyen értelmezésének jelentős szerepe volt abban, hogy a húsevés mellett létrejöjjön a halevés kultúrája. A II. vatikáni zsinat (1962–65) a római katolikusok böjti előírásainak nagy részét törölte, hogy a vallásgyakorlás ne követeljen nagy lemondást a hívektől - ezzel az intézményesített hit lényege kérdőjelezhető meg - csak a hamvazó- szerdát és a nagypénteket tették kötelező böjtnappá. A protestáns egyházak a hívek egyéni lelkiismeretére bízzák a böjt kérdését.

Napjainkban az egészséges életmód hívei között egyre többen böjtölnek.

„A böjt belső rendet teremt, segíti az egyéni út megtalálását és a lélek érési folyamatát, az egész emberre hat, lelkére, szellemére, minden egyes sejtjére.”

 A vízöntőkori spirituális gondolkodás terjedése szintén kedvez a böjt térhódításának.

A vallásos böjtben a lemondás mindig valamilyen spirituális jelentőséget kap, amely a legkülönbözőbb vallásokban megtalálható és mindig az istenséggel, szellemi világgal való kapcsolat építését is szolgálja. A böjt tehát fontos helyet foglal el a beavatási szertartásokban, a vallási rítusokban, mint az aszkézis, a tisztulás, a gyász, a könyörgés egyik kifejezési módja.

A keresztény egyházakra jellemző a böjtölés alapját a Biblia adja. Pontosabban az egyház meghatározza a böjt jelentését, célját és szabályozza gyakorlatát. Az imádsággal és az alamizsnával együtt a böjtöt azok közé a lényeges cselekedetek közé sorolja, amelyek kifejezik az embernek az Istennel szemben tanúsított alázatosságát, reménységét és szeretetét.

Az egyház gyakorlatában többször megjelenik a böjt. Ilyen a nagyböjt, ádventi böjt, szentségi böjt. Ezek közül a legismertebb a húsvét előtti időszakban nagyböjte. Ideje 40 nap, amely emlékeztet arra, hogy Mózes, Illés és Jézus 40 napig böjtölt a pusztában, a 40 szent szám, a Bibliában gyakori. A vízözönt megelőzően negyven napig ömlött az eső a földre. A választott nép negyven évig élt a pusztában. Mózes negyven napig tartózkodott a Sinai hegyen. Illés negyven napig vándorolt a Hórebig. Jónás negyven napos böjtöt hirdetett Ninivében. Nyilvános működésének kezdetén Jézus is negyven napig böjtölt. Föltámadása után negyven napig tartózkodik a földön.” (Valkó Ágnes)

 A különböző vallásoknál más-más böjtölési szokások alakultak ki. Az ókori Egyiptomból fennmaradt írásos emlékek már leírják a böjt tudatos használatát.
A böjt vallási ünnepekre való felkészülés eszközeként ismert volt a mexikói, perzsa, görög kultúrákban. Shánkácsária, Buddha és Mohamed, akik szintén próféták voltak, intenzív böjtélmények segítségével nyertek el sok fontos ismeretet.
 A zsidó vallásúak a bűnbánati és a gyásznapokon böjtölnek, és a szigorú böjti előírások alól csak az öregek, a betegek és a kisgyerekek mentesülhetnek. A muszlimok vallási szokásai közül talán leginkább a böjti hónapot a Ramadant ismerjük, ami a Hidzsra-naptár 9. hónapja. A Hidzsra-naptárnak az alapja a Hold Föld körüli keringése. Ez rövidebb a mi általunk használt napévnél, vagyis, attól az időtartamtól, amennyi idő alatt a Föld megkerüli a Napot. Ezért egy Hidzsra év kb. 10-11 nappal rövidebb a napévnél. A Hidzsra-naptárban a hónap elején az újhold utáni naptól, a következő újholdig tart egy holdhónap. Az iszlám vallás, öt alapvető törvényt ír elő, melyek közül az egyik a ramadán hónapi böjt (szaum). Ramadán havában napkeltétől napnyugtáig tilos enni, inni, dohányozni, és szexuális életet élni. Ennek a hónapnak igen nagy a jelentősége: a prófétai hagyomány szerint Allah ekkor küldte - Gábriel arkangyal közvetítéséve Mohamedhez - a szent könyvet, a Koránt. A Ramadán havi böjt alól mentesülnek a várandós nők, a gyermekek, a betegek. A böjtnek két lényeges célja van: az egyik cél, hogy a hívő bizonyítsa Allah előtt, hogy a lelke erős, és uralkodni tud érzékein. A másik, hogy a böjt alatt a jómódban élők is átérezzék a nincstelenek nélkülözéseit. Aki betartja a Korán böjtre vonatkozó előírásait, biztonságban érezheti magát, helyreállítja saját becsületét, és megszabadul a gonosz hajlamoktól. Ebben az évben október14. - november 12. között lesz a Ramadán hónapja.

A húsmentes étkezésnek, még ha csak egy napig tartjuk is, minden más módszernél hatékonyabb méregtelenítő hatása van. A hús fogyasztásából adódó gyakran túlzott fehérjebevitel nagyon megterheli emésztőrendszerünket, számtalan méreganyag halmozódik fel bennünk. Hogy ellensúlyozzuk a méreganyagok bejutását, tehermentesítő napokra van szükségünk. Ilyenkor igyunk sok ásványvizet, gyógyteát, frissen facsart gyümölcs és –zöldséglevet, csíraleveket. Ezek mind hatékonyabbá teszik a méregtelenítést. Kiürülnek a savas lerakódások, gyorsabban bomlanak a felesleges anyagok (cukor, zsír, fehérje), lassul az öregedési folyamat, megszépül a bőr. Aki böjtöl, annak szervezete megtisztul a salakanyagoktól, így javul a teljesítőképessége, életereje megsokszorozódik.

 Legismertebb böjtváltozatok:

- vízböjt:  csak ásványvíz, napi 2,5-3 1,
- teaböjt: ásványvíz, salaktalanító gyógytea, összesen napi 2,5-3 1,
- léböjt: forrásvíz, gyógytea, frissen préselt gyümölcslé, nyers zöldséglé

-nyákböjt: zabpehely, barnarizs, lenmag főzetéből

-tejsavókúra: 1,5-2 literfriss savó, ásványvíz, zöldségleves szűrve, gyógytea

Mielőtt kipróbálja a fenti öt variáció valamelyikét, keressen hozzá specialistát. Az orvosok és a természetgyógyászok között sokan rendelkeznek a szakszerű böjtvezetéshez megfelelő szakképzettséggel. Kérje ki tanácsukat!

Harmóniában a hormonokkal - ez fittség titka

Sokan nem tudják, hogy  az ideális súly megtartása vagy - túlsúly esetén - annak megszerzése nem mindenkinél ugyanazokkal az eszközökkel érhető el. A mozgást valóban semmi nem pótolja, de ugyanolyan fontos az örökölt testalkatnak megfelelően összeállított étrend, amelynek logikája, megértése  mindenki számára egyszerű. Betartása és a szükséges gondolkodásbeli és életmódváltás is bárki számára lehetséges, akinek egy kicsit is fontos az egészsége.

Gyere hozzánk, ha szakszerű segítséget szeretnél a tavaszi alakformáláshoz.

- ha szeretnél 40 nap alatt megújulni,

- ha néhány képzetlen, magát edzőnek nevező, de tartósan túlsúlyos "zumba" előtáncos  óráján csak ízületeid koptak a  centik nem,

- ha eleged van a kampányfogyókúrákból, amik csak arra jók, hogy fölborítsák a hormonháztartásodat,

- ha nem tudod, hogy miért nem fogysz, "pedig alig" eszel,

- ha eleged van a drága, titokzatos, csoda fogyasztószerekből és az olcsó, de puffasztó káposztalevesből,

- ha eleged van az ostoba női magazinok "sztárdiétáiból",

- ha nem tudod, mi az az elválasztásos étrend,

- ha szeretnéd, hogy a jókedved és az életerőd is megmaradjon és a kilók, centi pedig fogyjanak.

Állapotfelméréssel induló személyre szabott étrendi tanácsadás és otthoni mozgásprogram összeállítása a bérlethez díjmentes. A bérlet tartalmaz 8 db méregtelenítő, lazító masszázst és korlátlan részvételt csoportos gerinc- és ízületbarát mozgásórákon a vásárlástól számított 40 napon belül.

Ára: 26.000Ft

Tel: 20 4904080