Legénybúcsún nem!
Referenciáim közül néhány:
|
|
|
|
1 -1,5 órás fellépés és oktatás
A leánybúcsú valódi női rituálé, beavatás lehet, ha azzá akarod tenni….magadnak, barátnődnek, húgodnak-nővérednek, lányodnak, munkatársnődnek…
Megrendelhető nem csak leánybúcsúkra, hanem más “csak nők” összejövetelekre is napközben a 20 4904080 számon!
„Sikhatt
A „sikhatt” nevű tánccal a seikák (a tudás birtokosai) az esküvő napján a menyasszonyban felidézik, tudatosítják, a kisgyermekkora óta folyamatosan tanult mozdulatokat, melyeknek célja a szexuális együttlét örömtelivé tétele és felkészülés a szülésre. A táncot, amit félreértésekre, pejoratív zöngékre lehetőséget adó szóval hastáncnak nevez a nyugati világ, a kislányok a szocializáció részeként sajátítják el. A tanulás helyszíne néha a hammam, a fürdő és a hárem, ami a ház asszonyok lakta része és nem a szultán kéjhölgy-gyűjteménye! Serdülőkorig a kisfiúk is az asszonyház lakói, anyjukkal járnak a fürdőbe is. A nyilvánosság elől elzárva elő nőknek a délutáni teázások és családi ünnepségek, például az első menzesz ünneplése, adják a női tánchoz a keretet, melyben a csípő és a has izmainak izolálása, a medencealap tudatos használata, a helyes testtartás és a mellkas fölötti uralom mind-mind összetartoznak. Tájanként változó a kezek, karok használata. Az orientális tánc, keleti tánc ahogyan az arabok, törökök nevezik, azért tudott fönnmaradni évezredek át, mert az észak-afrikai és kisázsiai nők és férfiak megőrizték nekünk, mint művészeti ágat, mint szórakozási lehetőséget, mint a test karbantartásának módját és mint a szülésre való felkészülésnek a legeredményesebb lehetőségét.
Balla Tünde Aziza: Hastánc: harmónia, életerő, testformálás, erotika (Budapest, 2006. 57-58. oldal)